|
|
|||||||||||||
|
||||||||||||||
|
2002. július 19-27. |
||||||||||||||
|
Mosoni-DUNA |
||||||||||||||
|
Regnumi élet |
||||||||||||||
| július 20., szombat | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| A reggeli kelés után megreggeliztünk, lebontottuk a tábort és elindultunk. Sajnos - Karcsi nagy bánatára - a csónakokat nem tudtuk egyszerre bepakolni. Végre az összes csónak vízre szállt, és elindultunk. Mosonmagyaróvárnál álltunk meg ebédelni. Az ebéd vége már nem volt olyan nyugis, mert odajött egy kutya, aki össze-vissza mászkált az "asztalon", belenyomta a száját a paprikás tálba. (És pont zizizés közben!!.) Janka és Valek próbálta nyugtatgatni, több-kevesebb sikerrel, mire aztán elvitte egy öreg néni. Ezután újra a csónakokba szálltunk, végigeveztünk Mosonmagyaróváron, majd következett az átemelés. A Mosonmagyaróvári duzzasztóműnél ugyanis zárógát van, ezért kénytelenek voltunk kipakolni a csónakokból, átemelni őket, majd visszapakolni beléjük. Mindezt egy undorító iszapos és hínáros helyen. Ezután már nem volt túl sok hátra az aznapi evezésből. Pár kilométer után találtunk egy jó kis táborhelyet. Pontosabban talált a Karcsi, aki csónakjával a negyedik volt a sorban, így aztán a többi három csónak túlment a táborhelyen, így aztán egy motorcsónakos szólt a Torda és a Bocska csónaknak, hogy vissza kéne evezni; a Szisztéma nevű csónak pedig úgy előrehúzott, hogy egyhamar nem értek volna vissza, úgyhogy őket felhúzta a motorcsónakos. Rőzsegyűjtés, táborverés (a fiúk szerint a legrosszabb helyen), majd jópáran feljebbmentünk egy kicsit a víz mellett és a motorcsónakosék telkéről a víz (ami rettentő hideg volt) kitűnő sodrásában leúsztunk a táborhelyig egy párszor. A vacsora milánói volt, amiből most eleget készített Marika. Közben figyeltük, hogy mikor jön meg Fruzsi Attilával (a vőlegényével). Végül a tábortűz közben - ami most sem volt túl hosszú - megjöttek, mi pedig átbeszéltük a mai nap feladatát, az ismerkedést. Ezután megtudtuk Mersétől az őrködés sorrendjét, és elmentünk aludni. | ||||||||||||||
