2004. július 25-29.
Hernád (Szikszó)
indián
Így is lett. Mikor már mindenki sikeresen odaért, leültünk az asztal köré. Karcsi közölte, hogy a Marika és ő is szeretnének egy pár szót szólni. Marika kezdte. Elővett egy pár papírt, amire le volt írva a szöveg. Látszott, hogy készült. Elmondta a velünk kapcsolatos élményeit, azt is, hogy élete egyik legjobb döntése volt, hogy elvállalta vezetésünket, majd bejelentette, hogy nem fog többet vezetni minket. Hozzátette, hogy a mostani táborban egy igazi közösséget látott kovácsolódni. Egy kicsit megdöbbentünk, sőt azt hittük, hogy a Karcsi is valami hasonlóra készül. Ő azonban csak annyit mondott, hogy egyenlőre marad, de még ő sem tudja, hogy hogyan tovább. Ezután készítettünk egy csoportképet, majd megettük a huci-pucit. A Marika még külön sütött egy tortát azok tiszteletére, akik a nyáron töltötték be a 18. életévüket. Evés közben a Forest Gamp című filmről beszélgettünk. Olyannyira beleéltük magunkat, hogy úgy döntöttünk, megnézzük most a filmet. Erre a Mersééknél kerül sor, a szomszédban. Így ért véget a táborunk.